Idézetek

Mindíg az élet napos oldalát nézd=)

A szerelem az, amikor a másik ember boldogsága fontosabb a sajátodnál.

A jó cselekedet, amely két lényt eggyé forraszt, ugyanolyan rejtelmes és ritka égi szenvedély, mint az igaz szerelem. Ez is, az is a széplelkek tékozlása.

 Megannyi igaz szerelem közül csak egy a valódi: melyben az összes többi benne van.

Szerelemért csupán szerelem kell.

Szerelem, ha egyik a másikát repülni hagyja,
de ha lezuhan, fél szárnyát kölcsönadja."

Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted."

A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja ki utána a kezét, az sohasem élte az életet a maga teljes módján."

Sose mondd azt: "Szeress engem!" Mit érsz vele? Isten is hiába mondta..."

"Aki nem tud szeretettel feloldódni, másban és másért: boldogtalan marad."

"Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de életem végéig harcolni fogok azért, hogy mondhasd." Voltaire

Szeretni nem annyit jelent , mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba." Antoine de Saint-Exupéry

"Ha nem maradsz sokáig távol, itt foglak várni egész életemben." Oscar Wilde

"A szerelem inkább kötődik a másik hiányához, mint az együttlétekhez."

"Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. ...S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki?... És mégis várod."

"De így? Mi van még? Nem nyugszom sosem. Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen."

Tudod,az egész életem rajtad múlt.

Ne haragudj rám, ha titokban imádlak, elsuttogom neved hervadó virágnak. Nyári estén csillagok csak Rólad mesélnek, ne haragudj rám, ha fáj a szívem Érted!

 

❁Félek tőled, bár nem tudom miért, égék tőled, szerelmes szívem tiéd! Imádlak, bár nincs hozzá jogom, várlak bár nincs rá okom!

❁"Egyszer majd elmúlik, s begyógyul a seb, de a csókot mi szánkon égett, feledni nem lehet"

❁"Nem fogok sírni. Már nem. Csak úgy tud fájni."

"Tudom, hogy nagyon tud fájni, mikor szíven szúr egy váratlan szó, s kiderül, ő már mást szeret, és csak meghalni volna jó..."

" Néha egész élet rámegy arra az igyekezetre, hogy valaki nélkül próbáljunk meg élni."

"Nem az a fájdalom sírni, zokogni, hanem a fájdalmat mosolyba fojtani. Az ember erős, de a szíve megszakad, ha azt, kit igazán szeret, szeretni nem szabad."

"Szerelem mikor könnyeket hullajtasz, mégis ugyanúgy szereted őt. Szerelem, mikor ő egy másik lányt szeret, de te csak mosolyogsz, és azt mondod: 'Jól vagyok', pedig csak sírni és sírni szeretnél."

"A szerelem okozta kínok közül az a legnagyobb , mikor gyűlölni akarjuk azt ,akit a világon a legjobban szeretünk.

" Szerelmes voltam, de egy nap véget ért, bár megfogadtam nem sírok senkiért. Mégsem tudtam ott így elhagyni, hogy ne lásson engem úgy halkan sírdogálni. Csak álltunk veled! Istenem!

 

 „Fáj a szív ha igazán szeret, mert fájdalom nélül szeretni nem lehet!”

 

Oly szenvedélyesen szeretlek, hogy szerelmem nagy részét elrejtem, nehogy rád nehezedjen a súlya.

 

Hmm... Akartam valami szépet irni Neked, de rá jöttem, hogy nincs értelme, hisz csak tükörbe kell nézned.

 

Azt akarom, hogy enyém légy, mint Róbert Gidáé Micimackó. De Te ne félj semmitől, mint Malacka, mert én vigyázok Rád, mint a bátor Tigris.

 

Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek.

 

Tudod, hosszú álom az élet. Valaki rosszat álmodik, valaki szépet. Én azt szeretném, ha mi együtt álmodnánk valami szépet, s álmunk soha nem érne véget.

 

Szívem szíveddel együtt dobban, nem szerethet nálam senki jobban, olyan vagy nekem, mint egy édes virág, többet érsz nekem, mint az egész világ.

 

Más csókol, más szeret és más karja zár.De emléked megvan, szívembe temetem, bárhová bújsz én sohasem feledem.

 

Olyan vagy nekem, mint lepkének a Hold az éjszaka egén. Folyton felé repül, de el nem érheti.

 

Ne hidd, hogy szerelmedet térden állva kérem én. Bár szívem érted ég, koldulni büszke még!

 

Kínzó vágy gyötör, hiányod majd megöl, nem birom ki nélküled! Kérlek szoríts magadhoz s csókkal mondd, hogy szeretsz.

 

Mindnyájan angyalok vagyunk, de csak 1 szárnyunk van. Csak akkor tudunk repülni, ha szorosan átöleljük egymást.

 

Egy gyöngéd ölelés, mely elfeledtet mindent. Csak a pillanatnak élsz, mely megér minden kincset. Egy forró csók, mely tüzes a vágytól, érzem: örökre hozzád láncol.

 

A szerelem olyan, mint egy álom, néha szép, néha fájdalom, igazán szeretni csak egyvalakit lehet, éspedig azt, ki téged nagyon szeret.

 

Este, ha lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldtem hozzád az én csillagom. Egy pillanatra kérlek figyelj rá, mert a nevemben szép álmokat kíván.

 

Ha én irnám sorsod könyvét, szíved, lelked vágyát, életed örömét: olyan széppé írnám, mint egy tündérálom, a legboldogabb te lennél a világon!

 

Kicsim, csak azt szeretném megkérdezni, hogy nincs-e izomlázad, mert egész nap itt motoszkáltál a fejemben!

 

Szeretném, ha szeretnél, ha néha megölelnél, s ha fognád a két kezem, boldog lenne életem.

 

Ki az? Ó betűvel kezdodik és borzasztóan szeret? Ó, hát az én vagyok.

 

Megnéztem a szótárban a vonzó, a helyes, az édes, és a szexi szavak értelmezését, és nem csodálkoztam rajta, hogy a te neved volt odaírva.

 

Már nem...

 

Már nem sírok, de a szívem vérzik belül,
Már mosolygok, de a szememben szomorúság ül.
Már hazudok is, hogy ne álljak az útba,
Már hazudok, hogy a szívem ne törhesd meg újra.

Már döntöttem, én nem állok közétek,
Már döntöttem, s most végleg elmegyek.

Már csak egy szót mondok, egy apró üzenet:
Volt egy lány ki téged mindennél jobban szeretett"

 

Feledés

Száguld majd az élet, repülnek az évek,
Egy könyv előtt megállva,
Gondolatba révedsz.
Polcon porosodó, rég múlt idő ajándéka,
Kitől is kaphattad?
De erőd már nincs,
Hogy felidézd a múltat.
Feledve leszek, tudom én,
Mikor kilépek az ajtón.
Csak szívem hagyom itt,
Miként partra vetett hal,
Hogy haldokoljon.

 

 Szomorú szerelmes történet..
Volt egy lány ki szeretett egy fiú
ebből a szerelemből nem volt kiút
a lány egy ideig nagyon szerette
majd ki időre, elfelejtette
a lánynak volt új szerelme
de, a fiút nem feledte,
Elmúlt a szerelem
s a lányban megerősödött a régi érzelem,
Találkoztak hétvégente
a fiú nem tudta hogy ő a lány szerelme
Hogy a fiúnak tetszett a lány az már csak talány.
Többen mondták, hogy a fiú szereti
de, nem nagyon keresi
Egyszer egy őszi napon
a fiú szerelmes lett nagyon
Látta a lány a fiút mással ölelkezni
forrón szenvedélyesen csókolózni
A lány nem bírta szenvedett
gondolta másik fiút kereshet
hetek teltek el a lány feladta
és leugrott a hideg habokba
A fiú halotta a halál hírét
futva rohant a temetőbe és sírt
Rájött mást nem szeret
és hogy nála jobbat soha nem kereshet.

 

 

Kérlek, Szeress!

Miért érzem úgy, hogy meghasad a szívem?
Újra miatta zokog fel az égbe a rímem!
Megint könnyek nehezítik szemem
és ismét elvesztem az eszem!

Szívemen felszakad a régi seb.
Lelkem újra szerelmes lett.

Kérlek szeress, mert félek!
Nélküled én miért élek?
Szeress viszont, különben belehalok,
ha örökre egyedül maradok!

 

 

Büszke

Mondd, meddig kell még várnom
Álmaimban hova kell szállnom,
Mondd, hogyan lehetnék veled
Mikor adjam legszebb pillanataim neked?

Mondd, mikor látlak újra
Még hányan állnak útba,
Mondd hány könnycseppet ejtsek el
És hogyan felejtselek el?

Mondd, miért fáj ez nekem?
Emlékszel, mikor megfogtad kezem.
Mondd, miért hazudtad azt, hogy szeretsz,
Miért nem mondtad, hogy csak kedvelsz?

Mondd, miért nem érzed ennek súlyát
Miért nem érted szívem búját,
Mondd, miért fáj így a
szív?
De van egy szó, ami hív!

Mondd, hogyan legyek boldog nélküled
És hogyan űzzem el a tévhitet?
Mondd, ki vagy te valójában
Kit rejteget a szíved egymagában?

Mondd, miért nem találok válaszokra
Miért ütközök egyfolytában falakba?
Mondd, gondolsz néha rám
Vagy emlékem feledésbe merült már?

Mondd, látod azt, amit tettél
Egyáltalán valaha szerettél?
Választ soha nem kapok
Telnek, múlnak a napok.

Szívem
hideg lesz
Egy
ajtó bezárul hirtelen.

 

Rabod vagyok...

 

Rád gondolok és a sírás folytogat,

ha behunyom a szemem még látom az arcodat!

Még hallom a hangod és érzem az illatod!

Mintha még mindig itt lennél....a rabod vagyok!

És az emlékek,és az álmok,mintha láncok lennének

fogvatartanak,a múlthoz kötnek!

Próbálok szabadulni,eltépni a kötelet..

..és feledni,hogy mennyire szerettelek!!

Feledni,hogy a sebek még sajogva égnek,s

hogy nélküled végtelenül üresek a nappalok és az éjjek!

Elfeledni,hogy kegyetlenül csak játszottál velem,

és hogy most mégis nagyon hiányzol nekem!

Rád gondolok és a sírás folytogat!

Szeretném újra simogatni az arcodat,

szeretném újra megfogni a kezed,

hozzádbújni s hallgatni,ahogy dobog a szíved!

 Boldogan veled..

 

Vártam rád ,már évek óta,

Hogy elgyere és átkarolj.

De nézd milyen sokára jössz,

Ne foszd meg tőllem a boldogságot!

 

Ha eljösz hozzám s enyém leszel végre,

Csillagokkal irattatom nevedet az égre!

És felhők mellett élünk majd ketten,

S füledbe súgom majd,hogy melletted boldog lettem!

 

Eljöttél végre hozzám,megfogtad a kezem,

Érezhető volt,hogy jobban ver a szívem..

De láttam rajtad is hogy megnyugodtál végre

És igaz szerelem tükröződött szemedből szememre!

 

 

Várok Rád, ki tudja meddig,csak várom, 
hogy beteljesüljön újra egy álom,
éhes testem kíván, mint télvíz idején
a reszkető koldus:  csak egy kis melegség,
egy falat száraz kenyér ,
mindegy csak túlélni ezt a fagyos éjszakát,
majd csak megjössz, és veled újra jön a nyár,
ha kell várlak, mint a temetőben nyugvók,
türelmesen, a feltámadást, a végítélet napját,
és hogy közben lángra kap a világ -
mit nekem, én saját lángomat őrzöm,
amit Te gyújtottál, csak azzal törődöm,
és mikor majd újra karjaimba fonlak,
nem érdekel már, milyen volt a tegnap
egyedül, milyen volt nélküled, 
a kisded sem tudja milyen volt, 
mikor még meg nem született,
a jelen, a jövő, ez  marad nekünk,
s hogy ebből mit hoz ki szerelmünk,
mint szobrász, a durva márvány mélyén
meglátja Krisztust és Máriát,
s világra segíti verítéke és vére árán,
úgy alkotunk majd halhatatlanságot
magunknak, új csodás világot.

 

A szó,melytől elcsuklik hangom.

Az érintés,melytől lázba jön testem.

A pillantás,mely perzseli szívemet.

A lélegzet,melytől szikrázik a lelkem.

A sóhaj,mely többet jelent mindennél.

Az érzés,mely érzéki kábulatba ejt.

S az a személy,kinek neve hallatán,

egyszerre jár át a meleg,s fázok egyben.

 

Fáj

 Fáj ha jössz és fáj ha mész,

Fáj ha adsz és fáj ha kérsz

Ha látom szomorú magányod,

Fáj, hogy e magányt magad vágyod

 

Fájnak hazug ígéreteid

S az is, ha nem ígérsz semmit

Fáj minden ál-bókod után,

Hogy tudom, szíved nem kíván

 

Fáj, hogy megismertelek,

Fáj, mert nem engedsz közel

Fáj közönyöd, felejtésed,

S fáj, hogy így is szeretlek Téged.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 6
Tegnapi: 1
Heti: 6
Havi: 6
Össz.: 7 583

Látogatottság növelés
Oldal: szerelemről idézetek
Idézetek - © 2008 - 2026 - joidezetek.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »